2018. január 28., vasárnap

Mi lenne, ha?

Vegye hát kezdetét egy láncreakció. Itt a bevezető, hogy lássátok miről is van szó. Érdekel a többi agymenés? Kérjétek szépen. ; )


Mi lenne,ha? Tegyük fel, hogy elfogadott, teljesen természetes foglalkozás a szörnyek és démonok elleni vadászat. Míg mások az irodában, vagy építkezésen, addig mi a világ megmentésén ügyködünk. A rendőrség és más biztonsági cégek az első furcsa fuvallatra leadják a fülest. Összedolgozunk. Előttetek van a világunk képe? Remek. Akkor kezdjünk is bele.
- Sziasztok! A mai ügyünk egy kopogószellem, amit négyen fogunk kiiktatni, amint Dean felébred. - Jen ezt a percet választotta, hogy megzavarja Samet a élő videó felvételében. 
- Mit csinálsz? - ült bele a vadász ölébe és átkarolta a nyakát. 
- Semmit. Köszönj szépen a nagyvilágnak. - bökött Sam a kijelző felé. Épp Instagrammon live-olt. 
- Sziasztok. Ez most komoly? - fordult hozzá Jen mérges arccal. Nem szerette a közösségi médiát és minden vele járóját. Sam viszont élvezte, hogy mindenhonnan tudósíthatott, bármerre is járnak az országban. 
- Végre Jent is megismerhetitek. Ő itt életem boszija. - kacsintott a kamerába. 
- Sammy! - szólt hátulról Dean hangja. 
- Indulnunk kell. - intett. - Majd a helyszínről még jelentkezünk. - köszönt el, majd kikapcsolta az alkalmazást.
Dean döbbent, kómás fejjel ácsorgott az ajtóban. Jen csak fejcsóválva vonult a konyhába és feltette a kávéfőzőt a tűzre. Mikor már mind a hárman békésen iszogatták a forró italt, egy hurrikánhoz hasonló intenzitással robbant be Gina a helyiségbe. 
- Jó reggelt. - cipelte be a tömött szatyrokat. - Fánk és sült zöldségek. - tette le Jen és Sam elé. Egy cézársaláta és egy pite pedig Dean előtt landolt, ahogy a térdére huppant.
- Miért vagy ilyen undorítóan friss? - csóválta Dean a fejét kétségbeesetten, de elégedetten gusztálta a sütit rejtő dobozt. 
- Mert már megjártam a boltot, voltam futni, zuhanyozni és megtankoltam Babyt. Jaj és majdnem elfelejtettem, bepakoltam a csomagtartóba. - nyomott puszit a kérdező arcára. 
- Utállak. - ásította Jen, majd villa után kutatott. 
- Én is szeretlek. - öntött Gina kávét és túláradó lelkesedéssel neki állt csacsogni az ügyről kiderített információkat.
- Ezeh szheint nemh kophoghó szehhem. - vonta le Dean teli szájjal a következtetést. 
- Akkor bosszúálló lehet csak. - állt fel Sam, feltűrve az inge ujját, szoros copfba fogta a haját és elmosogatta a pulton lévő tányérokat. 
- Egy főnyeremény... - sóhajtotta Jen révedő tekintettel.
- Az. - legyintett az idősebb vadász és nekiindult a kijáratnak. Útközben még visszaszólt. - Na jöttök?
Mind a hárman egyhangúan helyeseltek és összeszedve magukat a kocsiba ülve beszélgettek. Sam hátra szorult Jen mellé, mióta Dean kikötötte, hogy Gina nem ülhet hátul, mivel az ott sokkal veszélyesebb. Természetesen öccse hangot adott a vérköteléknek kettőjük közt, de Dean csak legyintve annyit mondott: "Te betonból vagy."

Pár mérföldre a végállomástól, Gina egyszer csak felhangosította a zenét. 
- Ne már! - nézett ki Sam morcos képpel a két ülés között. 
- Shh. - vigyorgott Dean és még feljebb tekerte a gombot. 
- Ezt sosem fogják megunni? - túrt Jen a hajába dühösen. A rádióból ugyanis Bob Seger - Night Moves című száma szólt, amit még akkor bömböltetett Dean, mikor rájött Sam és Jen hátsóülésen kiteljesedett szerelmére. Az elől ülők hangosan énekelték a dalt, hátul pedig félmosollyal a szájukon nézett össze a páros. Mindkettőjüket ellepték az emlékek. 
- Hellosztok! Élőben jelentkezünk a négy keréken guruló történelemből. Nemsokára odaérünk a helyszínre és tanúi lehettek egy újabb szellemirtásnak. Jen boszink morcosan igyekszek kinyitni a... - emelte a támla mögé a telefont. - ... a sört. 
- Ne már... - forgatta szemét a lány, majd egy pöccintéssel felpukkantotta a piát és a nemzetközi "menj a picsába" jelzés keretében elzárkózott minden egyéb szereplés elől. 
- Sammy hamarosan fel fogja vázolni nekünk a részletes tervet. - ő csak egy mosoylgós like-ot mutatott. - A sofőrünk pedig... - húzta a kormány felé a kamrát. - Szia Deano. - zoomolt rá. 
- Halihó. - mosolygott, de szemeit véggi az úton tartotta. 
- Mesélj nekünk, mennyi idő míg odérünk? - kérdezgette barátnője. 
- Lassan ott vagyunk, bár én azon vagyok, hogy előbb ugorjunk be kajálni valahová. 
- Igaza van. Már három napja pizza után sóvárgok. - emelte Gina maga felé a telefont. - Na, amíg a másikon kajáldát keresek, hallgassátok Sammy beszámolóját... - hátra adta a telefont, Sma pedig belekezdett a terv részletezésébe. 

................................................

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése